Átkötés
2006 | Grafit, vegyestechnika |150x30x25 cm
KOZÁK CSABA: Zénó a kasban / Kiállítás megnyitó a K.A.S. Galériában
Kelemen Zénó pályakezdése óta következetesen ragaszkodik az ideához. Kitalálta magának a hullám témakörét, és ezt a mindennapos természeti jelenséget próbálja megfogalmazni, három dimenzióban az örökkön mozgásban lévő naturális fenomént. Létezik a látható, a láthatóvá tett és a láthatatlan hullám, azaz a tenger hullámzását, a víz ritmikus, repetitív fodrozódását, a füst, a láng szabad szárnyalását mindenki ismeri, ahogy ismerjük szívverésünk képernyőn megjelenített görbéjét, a matematika synusát, DNS-ünk spirálját, Möbiusz végtelenített, önnön testébe visszatérő, a síkban kiterített nyolcassal jelzett szalagját, a hangszalag kibocsátotta hullámrezgést, a létünket behálózó láthatatlan éter hullámait, a rádióét, a telefonét, stb. Magyarul: nincs egy fix képünk a hullámról, illetve ha van, az sematikus, jelzésszerű. ( Mondjuk a Balaton strandjait a Kresz táblák egy hullámvonallal jelzik.) Zénó idei műveiben a teret kijelölő és átalakító feszült dinamika jelenik meg. Kisméretű fali munkáin, a műgyanta gyurmákból formázott, festett és grafittal gazdagított Síkfordulásokon a fekete és fehér ellentétpárja a sík-tér kombinációt erősíti. Az alaplemezbe geometrikus alakzatot hasít, majd ezt a szelvényt kihajlítja a térbe – gondolhatnánk, de a trükk az, hogy ezt az íves fodrot már nem tudod visszahajtogatni, hiszen felülete hosszabb, mint az alap vájata. Van, ahol egyirányú a mozgás, máskor síkban kétfelé terjeszkedő. Nagyobb méretű plasztikái két köztéri- gyűjteményes munkának – az Öröktáncnak és a Möbiusz hajójának – a gondolatiságát idézik. A mobilitásra törekvő absztrakt alakzatok egyszerűen szépek. A fémes testek nehézkedést sugallnak, mozgalmasságuk röptet. Fortély az, hogy szó sincs itt hajtogatásról, öntésről. Hullámfalát Zénó cell tömbökből (nem lapokból) faragja ki, majd azt acryl gyantával borítja, rétegeli, polírozza, végül hibátlan felületre grafittal satíroz. A síkból kiforduló centis lapél tánca során többször vékonyodik. A sima acryl gyantára felvitt grafit kelti a fém illúzióját. Itt nem lehet tévedni, a felszín alatti egyenetlenségek átütnek a mű bőrén. A grafit selymes, fényes tonalitása expresszív. Zénó grafit porban edződött, de míg festőművész apjánál a grafit a valóság művészi reprezentációjának eszközéül (és annak törléséül) szolgált, addig a szobrásznál testet ölt, más értelmezést nyer a mélység takarója, a gyönyörű felszíneket képző bársonyos por. Kelemen Zénó csak négy munkával telepítette be a galéria terét, mert ismeri az interferencia jelenségét. Tudja: hullám a hullámot kioltja. Legyen az ő hulláma tartós.
Kozák Csaba, 2006