BercziLinda

2011-06-07

Interjú – Rényi András beszélget Kelemen Zénóval

K. Z.: Amióta az eszemet tudom, kiállításokra járok. Kezdetben apámék vittek ide-oda. Talán furcsának tűnik, de az egyik meghatározó élményem az 1986-os Velencei Biennále Nam June Paik médiainstallációja volt. Otthon rengeteg könyvünk, kortárs katalógusunk volt, és sokat jelentettek a személyes ismeretségek is: Mulasics László, Hencze Tamás, vagy Néray Katalin és Hegyi Lóránd. A sok-sok benyomás és tapasztalat nyomán 18-19 évesen kezdtem rájönni, hogy engem leginkább szobrászat önmagára vonatkoztatott, szinte már ontológiai kérdései: a tömeg, a statika, a forma, a ritmus érdekelnek. A kiindulópontok Chillida, Serra, Snelson, Fontana, Kircke, West, Judd, Anish Kapoor voltak. ...
2010-06-07

WEHNER TIBOR: Lüktető tér / Elemzés az egyetemi évek munkáiról

Kelemen Zénó az ezredforduló éveiben alkotott munkái a klasszikus avantgarde által teremtett absztrakt plasztikai hagyomány erőteljes, újító szellemiségű továbbvivői. A megrendelés és konkrét befogadó közeg nélkül készített monumentális kompozíciók, a középméretű alkotások és a tradicionális kisplasztika-kategóriába illeszthető művek mind anyaghasználatukban és technikai megoldásaikban, mind formavilágukban, formakultúrájukban és leginkább az elvontságokba, a fogalmiságokba emelkedő gondolatiságukban a XX. századi elődök, Hans Arp és Max Bill, s a magyar Barta Lajos, Jakovits József és Megyeri Barna - hosszú-hosszú évtizedekig rejtetten maradt - törekvéseihez kapcsolódnak. ...